Alsódobsza község ott fekszik, ahol a Nagy Alföld északkeleti csücske és a Zempléni-hegység délnyugati nyúlványai találkoznak. A volt Zemplén megye déli részének északnyugati sarkában, a Hernád folyó mellett, ahol a Harangod vidékének északi széle beleolvad a Zempléni hegysor délnyugati dombsorainak napsütötte lankáiba...

A falu első templomával együtt a Hernád melletti ó-faluban volt található. Az első templomújításra utaló irat 1724. május 9-i keltezésű, amelyben Kaminyiczki György tállyai kőművest bízzák meg az felújítással, egy év határidővel . Fizetségül 68 magyar forintot kapott, a munkások ellátásáról pedig a falu népének kellet gondoskodnia: reggeli, ebéd, vacsora, 1 hordó bor, 2 hordó lőre, reggelenként 1-1 stampedli pálinka...

A községünk tájházának rendezett udvarában mintha megállt volna az idő. Az eredeti régi tárgyak sajátos hangulatot teremtenek az oda látogatók számára...

A XII-XIII. században a hegyaljára betelepülő vallonok, itáliaiak hozták magukkal a szőlőtermesztés magasabb tudományát, és ezzel kezdődött meg a szőlő térhódítása Dél-Zemplénben. A terület bortermelése azonban csupán a török korban indult virágzásnak, mert ekkor az ország vezető borvidéke, a Szerémség hódoltság alá esett.
A falu lakóinak ősi foglalkozása a szőlőtermesztés. Erről tanúskodik a település címere is, mely kék alapon (valószínűleg a folyót jelképezi) két fürt szőlőt ábrázol...

A terület felszínét döntően a víz formálja. A laza üledékes kőzetekből (lösz, agyag, homokos agyag, agyagos homok) álló felszín hamar áldozatul esik a víz erodáló (pusztító) tevékenységének. A vízerózió két formája, az areális (felületi), és a lineáris (vonalas) alkítja a felszínt...