2019.07.13
Télbúcsúztató 2011
Ez éven sem tarthatta magát időn túl télanyó dermesztő hidege. A fák rügyei már alig várták, hogy eljöjjön kipattanásuk időpontja. Hát rajtunk most sem múlt. Mindent bevetettünk: zenét, nótaszót, zajt, maskarát, gyerekzsivajt. A legvégén pedig a melengető tüzet. Nem sajnáltunk rá időt, energiát, sem egy újabb garnitúra ruhát. Ahogy az ezt viselő szalmabábú, úgy a tél is ma már csak emlék. Helyébe lépet ugyanis a jó idő, a rügyfakadás, a madárdal. Ami megmaradt, az az örök jókedvünk és 
szeretetünk a természet iránt!
